Június 16. hajnali ¾ 5 óra. Az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola 20 fős kis csapata álmosan, de annál nagyobb lelkesedéssel száll be a buszba, amivel Csehországba, Ostravába indulunk a V4-ek Művészeti Projekt 2016-17 tanév évzáró hangversenyére.

Hangszerek, kották, két napra való csomag és természetesen az elmaradhatatlan mobiltelefon, amivel egész úton lehet tartani a kapcsolatot az otthoniakkal. Elindulunk és a lassú városi cammogás után már száguldásnak tűnik az autópálya tempója. Lassan ébredezünk és már mindenki a tájat figyeli. Hamar átérünk a szlovák határon és egy-két megállás, no meg 8 órai utazás után megérkezünk Ostravába. Egy kis keresgélés, kérdezősködés és GPS nézegetés után már a szállodánál vagyunk, ahol egy rövid pihenő és zuhanyozás után irány az Ostravai zeneiskola, ahol a hangversenyt tartják. Nagyon kedvesen fogadnak bennünket. A már ismerős kollégák rövid üdvözlése után irány a hangversenyterem, ahol egy rövid idő áll rendelkezésünkre, hogy próbálhassunk.

A hangverseny nagyon változatos. A helyi zeneiskola növendékei kezdik a bemutatkozást. Hallhatunk itt tehetséges vietnami zongorista kislányt, tangóharmonikás kisfiút. A pozsonyi zeneiskolások négy zongoristával képviseltetik magukat. A benesovi zeneiskola is főleg zongora szakos növendékeit küldte, de egy tehetséges fuvolistájuk is játszott a hangversenyen. Ezek után az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola következik. Mi főleg kamaraegyütteseket szerettünk volna bemutatni, de Botos Gergő, aki az egyik kamaraegyüttes zongoristája volt eljátszotta Bartók Béla C dúr Rondóját is. A két gitáros fiú Kovács Miklós és Tóth Benedek nagy sikert arattak Villa Lobos: Brazil táncával és a Rézfúvós fiúk plusz egy trombitás lány pedig remekül fújták el Susato: La Maurisque című darabját. Haydn: Rondo alla ungarese trióját Kárpáti Zsófia, Török Bálint és Pótfi Melinda tanárnő játszották, majd a végén egy Donizetti opera duójának átiratával hatalmas sikert aratott Czombos Luca, Drexler Anna és Botos Gergő.

A műsor végén a katovicei zeneiskolások egy Debussy négykezessel, egy remek Neruda trombita darabbal és a végén egy különlegességgel, Bizet/Waxmann: Carmen fantáziájával hegedűre, fergeteges sikert arattak.

A kimerítő utazás és a hangverseny után jól esett az a kis fogadás, amit az ostravaiak rendeztek a fellépők tiszteletére. Itt már a kötetlen beszélgetésé volt a főszerep, no meg a finomságoké, amit feltálaltak. A következő évben Budapest rendezi Újpesten az év végi hangversenyt, amire nagy szeretettel várjuk a V4-ek zeneiskolásait.

Másnap kialudva, kipihenve magunkat, egy kiadós reggeli után indultunk hazafelé. Egy kis megálló Olmützben, ahol nagyon hideg volt és szemerkélt az eső, de a városban tett séta nagyon szép volt. Egy giroszosnál megebédeltünk és utána irány Pozsony!

Sajnos túl későn értünk Pozsonyba, így a tervezett városnézés elmaradt. Itt elbúcsúztunk Sojka Istvántól, aki egész úton a kísérőnk és tolmácsunk volt. Nélküle nem tudtuk volna az úton adódó apró problémákat megoldani. Köszönet neki az önfeláldozó segítségért!

Az utolsó megállónk a mosoni pihenőnél volt, ahol sikerült valamit enni és egy kicsit felfrissíteni magunkat. Utána megállás nélkül irány Újpest, ahol már vártak ránk a szülők és a hozzátartozók.

Egy igazán szép és hasznos, de fárasztó két nap után a hét végén mindenki kipihenhette magát, hogy hétfőn frissen érkezzen az évzáró hangversenyre és a bizonyítványosztásra.